Inváziós támadást indított Oroszország Harkiv megyében
Az első 72 órában két irányban tört előre az orosz hadsereg, 11 falut vettek ellenőrzésük alá
Oroszország további 300 000 katona mozgósítását tervezi június 1-ig, jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn kollégájával, Alekszandr Stubbal tartott közös sajtótájékoztatóján, Kijivben, április 3-án. Akkor a hírt az orosz kormány hivatalosan akkor tagadta.
Csakhogy a független, orosz online hírportál, a Verstka - amelyet még 2022. áprilisában alapított független orosz újságírók egy csoportja - arról írt, hogy a 300 ezer ember mozgósításának köszönhetően az oroszok megpróbálhatják bekeríteni Ukrajna második városát, a háború előtt 1,4 millió lakosú Harkivot.
A városhoz az oroszok a teljes körű invázió első szakaszában közel kerültek, de később az ukránok kiszorították őket, nemcsak a városból, de szinte a teljes harkivi régióból.
Zelenszkij ukrán elnök április 10-én, a német Bildnek adott nyilatkozatában kijelentette, nem zárja ki, hogy az oroszok offenzívát indítanak Harkiv városa ellen. Aznapi jelentésében az amerikai ISW elemzőintézet megjegyzete, hogy rövid távon nem valószínű, hogy közvetlen orosz támadás éri a várost, de az orosz tartalékképzés tempója lehetővé teheti számukra, hogy 2024 nyarán nagy offenzívát indítsanak Harkiv ellen.
Harkiv városát az oroszok idén márciusban és áprilisban már erősen bombázták.
Április 22-én az orosz hadsereg valószínűleg egy Ch-59-es rakétával eltalálta Harkiv város tévétornyát, és megszüntették a televíziós sugárzást a környéken. A torony derékban kettétört és ledőlt, ahogy azt a következő videón is látható, amelyet egy közeli irodaház ablakából rögzítettek:
Orosz állítás szerint azért támadták meg a tévétornyot, mert az ukrán hadsereg légvédelmi kommunikációs berendezést telepített rá. Az amerikai ISW elemzőközpont szerint az oroszok már korábban is többször megpróbálták a városi tévétornyokat ledönteni, Kijivben például sikerült, Harkivban 2024. áprilisáig állt a torony.
Egy ilyen támadás célja azonban lehet lélektani is, hogy a lakosság elhagyja a várost.
Vagy emlékeznek például arra, amikor idén január első felében Oroszország állítólag észak-koreai Hwasong-11 ballisztikus rakétával lőtte a második legnagyobb ukrán várost?
Erről a támadásról január 12-én írtam. Bár a cikk megjelenése pillanatában léteztek már a támadó eszközről vizuális bizonyítékok, minden kétséget kizárólag nem lehetett megerősíteni a megtalált rakétadarabok származási helyét.
Erre egészen két héttel ezelőttig kellett várni. Minderről a nemzetközi Reuters hírügynökség számolt be április 30-án, miszerint az ENSZ szakértői egy 32 oldalas jelentésben megerősítették, hogy egy észak-koreai Hwasong-11 ballisztikus rakéta január 2-án valóban eltalálta Harkiv városát.
Ezzel Oroszország egyértelműen megsértette az észak-koreai diktatúrából származó fegyverimportra vonatkozó, 2006 óta előírt embargót. Amikor az EU-országok többsége csatlakozott az észak-koreai rakéták Oroszországba szállítását elítélő ENSZ-határozathoz, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a közös állásfoglaláshoz. Állítólag Szijjártó Péter és Juraj Blanár nem rendelkezett olyan bizonyítékokkal, hogy az oroszok észak-koreai rakétát használtak a támadás során.
Emellett folyamatosan érkeztek hírek az orosz-ukrán nemzetközi határ orosz oldalán az orosz hadsereg egységeinek folyamatos koncentrációjáról, és egy esetleges új orosz offenzíváról is.
Az ukránok már régóta attól féltek, hogy az oroszok új frontot nyitnak, és újra megpróbálják meghódítani Harkiv régiót és ezáltal Harkiv városát is. Éppen ez az oka annak, hogy az elmúlt hetekben az ukrán hadvezetés ATACMS rakétákkal nemcsak orosz bázisokat célzott meg, de a luhanszki régió északkeleti részén Oroszország által kiképzésre koncentrált katonák csapatait is.
„Az ilyen rakétatámadás célja az ellenség támadó akcióinak lassítása úgy, hogy nem engedik meg az orosz hadvezetésnek, hogy a harci alakulatokra koncentráljanak. Amíg a fejlettebb fegyverekre várunk, elengedhetetlen, hogy azt használjuk, amink van, és ATACMS rakétákkal az ellenséges hátországban is eltaláljuk katonáikat, megakadályozva azt, hogy a frontvonalra küldjék őket,” magyarázta Olekszandr Muszijenko, ukrán katonai szakértő az ukrán RBC hírportálnak még május 1-én.
A harcok kiújulásáról Harkiv megyében, Észak-Ukrajnában, néhány napja lehetett értesülni. Az inváziós támadás első 72 órája alapján biztosnak tűnik, hogy az orosz hadsereg új frontot nyitott Harkiv megyében.
Az elmúlt hétvégén még lehetett még abban reménykedni, hogy az orosz-ukrán nemzetközi határ egyszeri határátlépésről lehet szó, és az akció elszigetelt jelenség marad, ahogy azt például az ukránok oldalán harcoló Putyin-ellenes orosz partizánok már több alkalommal is bemutatták.
Jelen cikkemben a múlt hét pénteken elindított új orosz offenzíva körülményeit és az első 72 óra harci cselekményeit mutatom be. Részletesen elmesélem a kétirányú orosz előretörést, orosz és ukrán katonai bloggerek kommentárjaival is.
Ezután ismertetem az a múlt hétvégén kinyílt vitát is, amely a Harkiv régióban létesített ukrán védelmi rendszerek állapotáról indult el az ukrán fél soraiban. Cikkem végén az új orosz offenzíva lehetséges motivációiról és céljairól is szó lesz.
Kezdjünk!