Régóta figyelem és olvasom Magyar Bálint szociológus tudományos tevékenységét, amelyben a korábbi oktatási miniszter a Magyarországon beazonosítható társadalmi és hatalmi jelenségek mibenlétét írta le egy merőben új nyelvezettel. Ennek a kísérletnek egyik fontos állomása volt a 2013-ban megjelent a Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam című könyve.
A külföldön nagy sikert kiváltó munka Magyarországon gyakorlatilag visszhang nélkül maradt. Ezt az elemzői munkát Magyar tovább folytatta munkatársával, Madlovics Bálinttal. A közös munka eredményeként 2022-ben megjelent A posztkommunista rendszerek anatómiája című szintén nagy hatású, úttörő jellegű közös könyvük is.
A szerzőpáros elméleti alapozója rám is nagy hatással volt, és amikor elindítottam a Csehszlovák Kém projektet az orosz-ukrán háború második szakaszának elején, írásaimban én is ennek a posztkommunista rendszereket vizsgáló tudományos munka nyelvkészletét és megközelítési módszereit alkalmazom hosszabb-rövidebb írásaim során.
Tettem ezt már csak azért is, mert a közép-európai országokban az elmúlt évek során az autoriter típusú hatalmi törekvésekkel szemben fellépő demokratikus erők a napi politikában is átvették a vizsgálat nyelvkészletét és módszereit.
Csakhogy közben azt is láttam, hogy miközben a közép-európai régióban a maffiaállam kifejezés a térség demokratikus pártjai és választói kommunikációjában elterjedt és rendszeresen előfordul, addig Magyarországon a 2010 és 2024 közötti ellenzéki pártok egészen egyszerűen nem alkalmazták ezt a tudományos leíró fogalmat a magyar társadalom jelenlegi berendezkedésére.
Ezt a trendet a Magyar Péter-féle Tisza párt törte meg, a jelenlegi legnépszerűbb magyarországi párt kommunikációjában ez a kifejezés gyakran előfordul. Kívülről úgy látom, hogy amikor Magyarországon a Tisza párt sikerét nyomozzák, akkor ahhoz - sok más egyéb tényező mellett is - hozzájárul az is, hogy olyan nyelvpolitikai paradigmaváltást hajtott végre, amit a választópolgárok is megértenek.
Mindez egyben rámutat a magyarországi baloldal kudarcának egyik okára is: az elmúlt 15 év alatt nemcsak az orbáni maffiaállam háziasított ellenzékévé váltak az eddigi ellenzéki pártok, de képtelenek voltak felismerni Orbánék autoriter társadalompolitikáját - részben azért, mert maguk is részévé váltak - és értelemszerűen a felismerés hiányában adekvát válaszokkal is adósak maradtak.
Muszáj nekem is belátni, hogy Magyarországon addig nem tud létrejönni egy hiteles balközép-progresszív-liberális blokk, amíg az orbáni maffiaállam és klienshálózata szét nem hullik és a bűncselekményekkel gyanúsított tagjai igazságszolgáltatás elé nem állnak. Az a magát baloldalinak tartó politikus, aki pedig jelenleg a rezsimmel kollaborál, az valójában önmaga állítólagos rendszerellenzéki pozícióját köpi szembe.
Jelen cikkemben egy cseh hírportál által Madlovics Bálinttal készített interjú magyar nyelvű fordítását olvashatjátok el.
Kezdjünk!