Mária Terézia után újra egy nő, Giorgia Meloni törte be a magyar huszárokat
Megszorozta az EU néhányszor nullával Orbánt - Hogyan látják a magyar maffiaállam uniós szereplését a régióban?
„Nincs semmilyen bejelentenivalónk,” válaszolta az orbáni maffiaállam domesztikált ellenzékéhez közel álló ATV tv-csatorna kérdésére Havasi Bertalan, a magyar „miniszterelnök” sajtófőnöke. A válasz arra a kérdésre érkezett, hogy Orbán Viktor Sopronfalvára vasárnapra kihelyezett kormányülést hívott össze, amelynek egyik napirendi pontja a csütörtöki uniós csúcs értékelése.
A titkolózás érthető, Orbán kapitulált Brüsszelben.
Az uniós vezetők ezúttal nem hagyták magukat Orbán által megzsarolni, aki ezt a csatát elvesztette. Ugyanakkor a történet itt nem ért véget, mert Orbán hazament, és a csütörtöki napon történt események meglehetősen eltérő magyarázatát adta elő ahhoz képest, ahogyan az eseményeket értelmezték más politikusok és politikai kommentátorok Európában.
Jelen cikkemben bemutatom, hogy pontosan mi történt csütörtökön, illetve hogyan kommentálták az eseményt Európa több országában, különös tekintettel azokra a pontokra, amelyekben hamis orbáni értelmezés is született.
Kezdjünk!
Mi történt és mi a kontextus?
A rendkívüli brüsszeli csúcson azért találkoztak az Európai Unió vezetői, hogy megtárgyalják az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítségnyújtásról szóló 50 milliárd eurós megállapodást. A pénzt az uniós költségvetés felülvizsgálatával teremtik elő, de mindezt Magyarország az utolsó pillanatig ellenezte. Már szóba került az úgynevezett B-terv is, de az Orbán Viktor nélküli segítségnyújtás lehetősége bonyolult tárgyalásokat vont volna maga után a tagországokban.
Emlékezetes esemény volt még a február 1-i EU-csúcs előtt, hogy öt ország - a német, a dán, a holland, a cseh és az észt - fő közjogi méltósága közös, nyílt levelet fogalmazott meg az EU-képviselők felé, amelyben Ukrajna további támogatására és annak megduplázására szólítottak fel.
Végül a csúcs csak néhány percig tartott, és megállapodás született.
A történet ismert előzménye, hogy Orbán Viktor a tavaly decemberi EU-csúcson megvétózta ezt a közös európai akaratot. Éppen ezért ültek össze az EU-s tagállamok képviselői újra február első napján, hogy újabb kísérletet tegyenek a pénzforrás egységes odaítélésére Ukrajnának. A tárgyalások utolsó pillanatáig nem volt világos, hogy a magyar miniszterelnök visszavonja-e a decemberi csúcson alkalmazott vétóját.
De az ukrajnai 50 milliárd eurós segélycsomagról szóló megállapodás létrejöttéről néhány perccel azután érkezett egy jelentés, hogy Brüsszelben megkezdődött a témában rendezett EU-csúcs. „Megegyeztünk. Mind a 27 vezető megállapodott egy ötvenmilliárdos kiegészítő támogatási csomagról. Stabil, hosszú távú, kiszámítható anyagi támogatást garantálunk Ukrajna számára,” írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az X-en, február 1-én, fél 12 előtt.
„A csúcs 5 percig tartott, és gyakorlatilag vége volt, mielőtt elkezdődött volna. Felmerül a kérdés, hogy minderre mi szükség volt, mert nem sok minden változott az elmúlt hat hét alatt, Orbán eredeti követeléseiből szinte semmit nem tudott elérni,” mondta a cseh közrádióban Viktor Daněk, az Europeum Intézet igazgatóhelyettese és a cseh közrádió egykori brüsszeli tudósítója.
Hozzátette: „Nem tudom osztani a nézetét, hogy ő hagyta el a tárgyalást, mint győztes, de természetesen kellett valami magyarázat otthon, hogy ne veszítse el teljesen arcát.”
Jelen cikkemben az orbáni hazugságoknak járok utána, amit Magyarországon terjeszt propagandagépezetén keresztül.
Mielőtt azonban megvizsgálom, hogy milyen témában és hogyan csúsztat Orbán és egyáltalán, hol csúszott meg politikája, elevenítsük fel, mi történt a lényegi kérdés szempontjából már feleslegesen összeült EU-csúcs előtti napokban.
A cikk utolsó harmadában pedig egy izgalmas meta-történelmi időutazásra viszem el önöket Mária Terézia Habsburg császártól és magyar királynétől, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökig.