Ellentámadásokat hajtanak végre az ukránok Vovchanszk városában
Kiszivárogtak az orosz tervek, amelyekből kiderült, hogy mit akartak elérni 3 nap alatt Harkiv megyében
Már írtam ezt a cikket, amikor a hírfolyamból értesültem, hogy Harkiv városát csütörtök délelőtt újabb rakétatámadás érte, amelyben az eddig ismert adatok alapján több ember életét vesztette.
A város egyik modern nyomdatelepe és raktára vált semmivé a rakéták becsapódása után.
„A tegnapi nap egy hétköznapi munkanap lehetett volna: könyvborítók egyeztetése, kéziratok áttekintése, megrendelések kiküldése, és a partnereinkkel és olvasóinkkal történő egyik legnagyobb találkozóra, az idei, egyik legnagyobb seregszemle, a Könyvarzenál elnevezésű könyvfesztiválra való felkészülés jegyében telt volna el. Egy ilyen nap lehetett volna, ha az ellenség nem folytatta volna elpusztításunkat,” írta pénteken délután 3 órakor a Vivat kiadó Facebook oldalán.
„A Factor-Printing egy kiadványszerkesztő, könyvnyomtató vállalat, amely a Factor cégcsoport része. A Vivat Kiadó szintén ennek a holdingnak a része. Ez Európa egyik legnagyobb teljes ciklusú nyomdakomplexuma, amely nem csak a Vivat kiadó könyveit nyomtatják itt, hanem gyakorlatilag az összes ukrajnai kiadóval is dolgozunk,” mutatta be magát a Vivat kiadó.
A holdinghoz tartozó cégek tulajdonosa, Szerhij Politichij ezekben a napokban méri fel a károkat és azonosítja be a segítségre szoruló munkatársak számát. A nyomda tulajdonosa szerint akár 40 százalékkal is csökkentheti az ukrán kiadói ágazat kapacitását a harkivi Faktor-Druk nyomdát ért rakétacsapás. „Ez érinti a könyvnyomtatás folyamatát, beleértve a tankönyveket is, amelyeket mi nyomtattunk, nagyjából az országban nyomtatott tankönyvek 50 százalékát. Hogyan fogjuk holnap csinálni, jelenleg nem tudom megmondani,” nyilatkozta Politichij.
A harkivi Factor holding pénteken adománygyűjtést is indított saját honlapján, amelyen azt írták, hogy minden beérkező pénzt az áldozatok támogatására és a nyomdai élet helyreállítására fordítanak. Az adakozáshoz szükséges minden adat, QR-kód ezen a linken elérhető.
Ahogy az bemutatkozásomból is kiderülhetett, korábban évekig hasonló profilú cégeket, üzemeket kerestem fel üzleti célból, ezért érthető módon, amikor megláttam a támadás után készült első felvételeket, ez a történet személyesen is jobban megérintett. Soha nem jártam a harkivi üzemben, de innen Prágában látva a felvételeket, minden nagyon ismerős volt, még romos állapotban is.
De nem csak engem érintett meg a csütörtöki rakétatámadás. Például az amerikai Luke Harding, a Guardian újságírója, a New York Times bestseller szerzője is közzétett egy fotót, amelyen a szerző látható, ahogy kezében tartja „Invázió: Oroszország véres háborúja és Ukrajna túlélésért folytatott harca” című könyvét.
„Oroszország ma (csütörtökön) az egyik legnagyobb (ukrán) kiadóvállalatot lőtte rakétákkal,” mondta csütörtökön Zelenszkij szokásos esti videóüzenetében. A friss adatok szerint a támadásban sajnos 7 ember meghalt és 16 ember megsebesült. Állítólag az oroszok 15 rakétát lőttek ki a célpontra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 24-én, pénteken személyesen látogatott el a megtámadt városba és kereste fel a megsemmisített nyomdavállalatot is:
Péntek délelőtt beszámolóval jelentkezett az előző napi orosz rakétatámadás utóhatásáról az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij. „Oroszország tegnapi csapása Harkiv térségében emberek halálát és megsebesülését okozta, valamint leromboltak egy könyvkiadót is, amely során 50 ezer könyvet égettek el. Mindez azt is bizonyítja, hogy Oroszország a humanizmussal és a normális élet szempontjával is szemben áll,” írta közösségi felületein.
Péntek kora délután az ukrán elnök újabb jelentést tett közzé közösségi oldalain személyes élményeiről Harkiv városából.
„Ez az egyik legnagyobb nyomda nemcsak Harkiv megyében, de Ukrajna teljes területén. Tegnap itt egy orosz rakétatámadás 7 embert ölt meg. Részvétem a családtagoknak és a barátoknak. A sérültek száma 21 fő. A nyomda megsemmisült, könyvek tízezrei égtek el. Köztünk rengeteg gyerekkönyv, oktatási anyag és tankönyv...,” számolt be a támadás szomorú következményeiről Zelenszkij elnök, aki hozzátette azt is, hogy „az orosz terror nem maradhat büntetlenül. Lépésről lépésre elérjük, hogy az orosz állam viselje gonoszságának és minden költségét és következményét.”
Az ukrán elnök bejegyzéséhez 4 fotót is mellékelt:
Május 23-án az ukrán STB csatorna Vikna-Novyny hírműsorának riportere, Maria Malevszki is felkereste a csütörtökön elpusztított nyomdát. Személyes Instagram oldalán tett közzé egy videót, amelyen egy képregényfüzetet lapozgat.
Az „Út a Győzelemhez” című képregény az ukrán Telemaraton megbízásából készült el, hogy népszerűsítse az amerikai Mark Hamill színész alapítványát, amely az ukrán hadseregnek gyűjt RQ-35 Heidrun drónokra forrást.
Zárójelben: a Telemaraton (United News) egy telethon (vagyis egy maratoni tv-műsor elnevezése, amely az orosz katonai agresszió napján indult el 2022. február 24-én. Az ukrán hírműsorok összefogása nyomán, az ukrán parlament megbízásából elindított közös információs telethon célja, hogy az ukrán lakosságot minél széleskörűbben tájékoztassa a háború fejleményeiről, és, hogy a hátországban is erősítse az összetartozás-tudatot a fronton harcolókkal. Zárójel bezárva.
Az ukrán újságírónő így fejezte be posztját: „Az oroszok megsemmisítették az ukránokról szóló képregényt, de soha nem fogják tudni elpusztítani a benne rejlő eszmét. Támogasd Ukrajnát. Ez fontosabb, mint valaha,” írta.
Az ukrán Maria Avgyejeva biztonsági szakértő május 24-én írt bejegyzésében megjegyezte, hogy a harkivi könyvnyomda és kiadó már a második ilyen profilú létesítmény, amit Oroszország egy hónapon belül elpusztított.
„Éppen a múlt héten készítettem egy interjút a brit Spectator magazin számára egy másik nagy ukrán könyvnyomtató cég igazgatójával, a kijivi születésű Olekszandr Popoviccsal, a legnagyobb ukrajnai könyvnyomda cég igazgatójával. Ma (pénteken, május 24-én) felhívtam. Azt mondta, hogy a tragédia ellenére folytatják a könyvnyomtatást,” adta hírül a Avgyejeva az X-en.
Az ukrán elnök péntek délelőtti posztját így fejezte be: „az orosz terrornak veszítenie kell. Ehhez azonban egy dolog szükséges: a világ vezetőinek elszántsága. Elegendő elszántság.”
Az ukrán elnök általános értelemben megfogalmazott záró gondolata nem csak egy patetikus befejezés, hanem nagyon is konkrét üzenet az Egyesült Államok felé. Ezekben a napokban ugyanis élénk vita folyik nem csak a tengeren túl, de az Ukrajnával szövetséges országok elemzői között is, hogy a honvédő hadsereg a nemzetközi határ orosz oldalán is végrehajtson támadásokat orosz katonai célpontok ellen.
Ha a Nyugat megengedné Ukrajnának, hogy ellentámadásokkal megzavarja a nemzetközi határ túloldalán állomásozó orosz erőket, akkor ez lehetőséget adna azok megsemmisítésére és elszigetelésére, mielőtt még Ukrajnában megjelennének. Ellenkező esetben ugyanis az történik, aminek szemtanúi lehettünk május 9-10-től eltelt két hétben:
Az ukrán hadsereg által már egyszer 2022 őszén felszabadított észak-ukrajnai terület elleni támadás első napjaiban tapasztalható káosz után a helyzet stabilizálódni látszik. Az oroszok előrenyomulása Harkiv megye északi részén egyelőre lelassult, egyes helyeken megállt:
A helyszínen tartózkodó ukrán parancsnokok szerint azonban az általános helyzet nehéz, és bármikor gyorsan változhat. Az elmúlt napokban még mindig Vovchanszk városért folynak a csaták. Ukrán források szerint a város nagyobb része még mindig az ukránok kezén van.
Május 20-án jelentkeztem utoljára beszámolóval a keleti front harkivi szektorából.
Jelen cikkemben az elmúlt 72 óra legfrissebb katonai eseményeit foglalom össze.
Ezen kívül részletesen bemutatom a harkivi offenzívával kapcsolatos orosz katonai terveket is, amelyek sokkal nagyobb szabásúak voltak, mint ami a valóságban megvalósult. Az információkat a szabad világ sajtója hozta nyilvánosságra.
De ebben a cikkben is kiemelten foglalkozom a hétköznapi ukrán emberek sorsával. Oroszország hiába alkalmazza a terror és a népirtás eszközeit Vovchanszk városában, a helyieket már Kelet-Ukrajnában sem tudja megtörni a megszálló hadsereg.
Kezdjünk!